Kegyelemben növekedés...

 Tűzsátorban jártam.

Megijedtem, mert

azt hittem,

elvesztem.

Rosszat álmodtam,

és szomorú lettem,

mert a lángoló koromra

festetett 

képre néztem,

amit az egóm festett

nekem.

Szerencsére felébredtem,

és egy gyönyörű mező

közepén feküdtem.

Pedig közben,

ugyanazt a képet néztem.

Minden angyal ott volt velem,

és tiszta szívből tudtam:

MEGÉRKEZTEM.

Bocsáss meg nekem Atyám!

Majdnem elfelejtettem,

hogy minden gyermeked

egyformán kedves Teneked.

Annyit nyivákoltam,

annyit fenyegettem eget s földet,

hogy mit nekem ez az élet, 

eldobom,

itt senkinek se,

úgy se kellek.

Mert fel sem foghattam a zajban,

hogy a  Te Lelked 

lakik bennem

Istenem.

Köszönöm, hogy felébredtem,

köszönöm, hogy megéreztem:

Tiéd vagyok.

Megértettem Istenem, 

hogy nélküled

sivár volt az életem.

Köszönöm, hogy nincs mit félnem.

A Te Lelkeddel eltelve,

A Te Örömöddel a szívemben

teszek-veszek,

és minden erőmmel

a jóságodat hirdetem.

Köszönöm, hogy

a Te Kegyelmed által

élek.

Ámen

***

Az első változat 2017. 11.01-én született Verőcén, a barátnőmnél. Jött az ötlet, hogy csak úgy...festegessünk. Hmmm, de mi legyen a témája a "bárminek" :) :) :)

Két szót választottunk: stabilitás, rugalmasság.

Aztán bevizeztük a papírlapjainkat. És csendesen megszülettek a képek...és amikor megszáradt az enyém, a hátuljára sorjázni kezdtek a szavak...

Hálás vagyok, hogy kegyelemben növekedhetek.

Istennek legyen hála, hogy itt vagyok. Köszönöm Istenem.

Az öröm legyen veletek! Az Ő Öröme :)

2023.07. 22. Törökszentmiklós