A minap, amikor megijedtem egy pillanatra, a tarkóm azonnal jelzett. A feszülést vettem először észre és figyelni kezdtem, hogy mi történik bennem.
Sokkoltak a képek, amiket a fizikai szemeimmel láttam, mert a lelki szemeim előtt mást éreztem. Közben pedig megijesztett az elvárás, ami ott "lebegett" a térben. Régen ezeknek nem is tulajdonítottam volna jelentőséget - észre sem vettem volna.
De most igen. Azonnal lélegeztem, hogy se ítéletté, se fájdalommá ne szilárduljon a pillanatnyi hatás.
Képzeletbe gyorsan ölbe vettem magam: Minden rendben van.
A HOGYAN nem a Te dóógod!
A nyugalmat keresd ne a megoldást! Engedd meg. Ez van.
Légzés, légzés, légzés.
Hiszen minden Rend BENN van. És szétválik az igaz és a hamis, és a nyugalomban megszületik, hogy szóljak-e vagy sem, lépjek-e vagy sem.
Ami ajándékot rejt egy pillanat, azt mind hajlandó vagyok nyitottan fogadni.
...és számomra EZ a nyitottság az, ami minden rendeken kívüli rendkívüli tapasztalatok Forrása.
"Minden Rend-BENN van" - és hogy kinn milyen formába rendeződik? Fogalmam sincs.
...és ettől szabadabbnak érzem magam.
Sosem tudom előre, és biza van, hogy meglep. Sőőőt!
Szinte mindig meglep az élet :)
Szeretem a meglepetéseket :)
Hála a lelkivezetőmnek, aki fáradhatatlanul edz ebben: a megkülönböztető-figyelem gyakorlásában
Serenity, 2013. 11.23.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.