Vincellér...

VINCELLÉR

Istennek adtam az

életemet.

Ááá, dehogy!!!

Mit is beszélek.

Istentől KAPTAM

az életemet.

Hiszen tudom,

hogy ISTENBEN

élem az életemet.

Így most Őbenne

lehetek,

Ővele (s)írhatok,

Ővele nevetek.

Lehetek a keze,

vagyok a szeme,

semmi vagyok,

és vagyok

mindene.

Vagyok mindene,

mi öröme,

s jókedve.

Azért az is akad,

hogy olykor

a könnyem is

kicsordul,

és lám-lám:

Mind gyöngyé

válik, mire

a földre lehull.

Áldott az én

Atyám,

Áldott a népével,

közöttük is

áldott e cserfes

földi

vincellérrel.

2014. június

Emlékszem, nem tudtam pontosan mit jelent a vincellér, így ezt is beírtam a keresőbe, mint hajdanán a "kegyelem" szónál. 

A wikipédia szerint: 

A vincellér, régebben a szőlők kezelésével és megőrzésével, illetve nagyobb szőlőknél az azokban előforduló munkák felügyelésével megbízott személy volt, aki az állandó cselédek sorába tartozott, és szabad lakáson kívül rendes éves fizetést kapott, amely vagy kizárólag készpénzből, vagy készpénzből és terménybeli járandóságokból szokott állni. A vincellérnek értenie kellett a szőlőműveléshez; Szőlővel bánó, a szőlőtermeléshez tartozó mindenféle munkát vezető, részint végző egyén.

Illusztráció: Michal Bednarek

Nyugodt, szép napot kívánok!

Ildikó