Minek a vége? A 2017-es évnek. És továbbra is szándékom komoly: az örömteli, felszabadult, szeretetteljes és nyugodt életet választom - mindenhol és minden körülmények között. És mindezt jókedvvel és nevetéssel fűszerezem. Sőt! Mosolyokkal, melyek valódiak, és a szívből indul az mozdulásuk. Kuncogásokkal és könnyes kacagásokkal cifrázom. Ölelésekkel, ahol lehet, és távolsággal, ahol ez szolgálja a harmóniát.
"A HOGYAN nem a te dolgod" - hallottam oly soxor, oly csendesen, oly gyengéden a testem mélyéből a gyógyulásom során, hogy elengedhetetlen részemmé vált. ÁTADOM a 2017-es évem cakk-pakk. A nyugalmat keresem, és Istenre figyelek.
Azaz...
Rémült egómat
helyreállítom,
és elchitulva csodálom
ahogy
az elmémben
átalakul
a világom.
Kivárom.
A szemeimet
kerekre nyitom,
és csodálom,
ahogy
ragyogó
új világom
megszületik.
Minden félelmemet
és örömömet
felajánlom,
és boldogan
megtapasztalom,
ahogyan felragyog
a belső világom.
Szívemet kitárom.
és világgá kiáltom,
hogy tárt karokkal
elfogadom az összes
ajándékom.
2016.02.06. 7:26 Budapest
Gyengéden bánok önmagammal és mindenki mással. ÖsszeHangolódom az engem Alkotó Erővel, és átjár az Ő Öröme és Békéje. Innen indulok, és érzem, hogy szabadabban szárnyalok, amikor nem a saját erőmre támaszkodom. Erre emlékezem, miközben kihúzom a mai kártyalapom: TÜRELMES VAGYOK. Nahát! A megbocsátással karöltve pillanatról-pillanatra gyakorlom.
És kérem - ami szintén kihagy6atlan - , hogy alakuljon mindig minden úgy, ahogyan az mindenki számára a lehető legeslegjobb, és ahogyan az mindenki pozitív fejlődését szolgálja. Elfogadom, mert ezzel a döntéssel szinte azonnal betoppan hozzám a valódi nyugalom.
Ki1ensúlyozott napokat kívánok és chinálok.
Szeretettel:
Csajági Ildikó
Illusztráció: Simply Femini
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.