Az utóbbi napokban újra megjelent bennem: minden a lehető legnagyobb RENDben történik. "Az életben az a szép, hogy megtörténik."(A.J. Christian) Ez táplálja azt a 6ártalan nyugalmat, amivel teszem a dolgom. Mi a dolgom? Minden, ami azt szolgálja, hogy egyre jobban érezzem magam a bőrömben. A fogmosástól a konzultációig. A fákra csodálkozástól, a réteges öltözködésig. A rajzolástól a kedvenc film nézéséig. Blablabla. Ahonnan pedig elvész a lelkesedés, a fejlődés és a jókedv, azt megfigyelem. Megnevezem, és a hiány ismételgetése helyett egy 6ározott lendülettel átpenderítem a Szentléleknek, hogy szeretettelire cseréljen bennem minden alkat-részemet. Megtette a fizikai testemmel, átéltem, és felkértem, hogy az életem minden területén ugyanezt az újratervezést hajtsuk közösen végre. Igen, igen. Hajlandó vagyok a pénzügyeimet is odaadni. Átvilágításra, felfényesítésre. Azt a téves hitrendszert, hogy a pénzhez nem ért Isten, végleg szélnek eresztem.
Sőt! Mivel nem akarom 1edül megoldani az átalakítást, azon örvendezem, hogy mennyi energiám szabadul fel, amivel örömképeket készíthetek. Ahogy magamnak, úgy másoknak is örömmel segítek átrajzolni a korlátozó emlékek lenyomatait. Egy láncszem vagyok Isten pulchijában. Kapcsolódom. Hagyom, hogy az isteni énemmel való társulásból szülessen meg a "hova-menjek-mit-chináljak-kivel-beszéljek-mit-mondjak". Mindenki egy színes láncszem. Mindenki a maga színében nélkülözhetetlen Isten 6ártalan szőttesében. Hagyom, hogy a Teremtő kötögessen belőlünk egy világméretű színes szőnyeget. Amin elrepít mindenkit a saját birodalmába. És közben megmaradok a csajágiildikó féle formámban. Kívánchian figyelem ezt a felfog6atlan "munkát", ami történik bennem és körülöttem.
Köszönöm, hogy Van kopogtat6óóóó, hogy van fizikai életem, és érezhetem a túrófánk illatát és ízét. Köszönöm, hogy dönthetek, és tudatosan döntök arról, hogy mire figyelek. Már nem teszem ki magam a spirit egóm szeszélyeinek. Helyette inkább elfogadom a műterem-otthonom. Tudom, hogy VAN FORRÁS, és amikor egy minta lebomlik, akkor valójában helyet adok annak, ami mindig is az enyém volt. Akkor is bízok, amikor szétesik körülöttem a biztonságosnak hitt tér, és szinte semmit nem látok a fizikai szememmel, hogy mi születik helyette. Bízok, mert a lelkemben érzem, hogy elengedhetetlen része vagyok Isten örömteli szőttesének. Megbocsátok magamnak minden tévelygésemet. Sőt! Örvendezek, hogy a kártyáim segítenek, hogy felismerjem az isteni alkotó részeimet.
Edzés:
A jóllét folyamatosan áramlik bennem, és inspirál az isteni tervem kiteljesedésében. Többet nem teremtek véletlenszerűen. Megengedem magamnak, hogy 6ártalan bőségben éljek. Ehhez az időm nagy részében jól érzem magam a bőrömben. Szeretek ebben a testben lenni. Szeretem felismerni az akadályozó hitrendszereket, és szeretem felelősséggel rábízni az élet áramlására az örömteli cseréjüket. Nyitva tartom a szívemet és a karjaimat, hogy megérkezzen minden, amit valójában kívánok.
Örömteli életet kívánok és teremtek.
Az öröm legyen veletek!
Csajági Ildikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.