REND-benn..

Minden nap egy újabb lehetőség, hogy emlékezzem, a döntésemre, valódi RENDre, arra, hogy mennyire szeretem az életemet. Szeretek benne minden mozdulatot, minden részletet.

És továbbra is Tud-Ommmmm, hogy a REND BENN Van. Érzem.

És benned is BENN van, szóval bármit is olvastok nálam, vagy másnál, tedd a szívedre a kezed és meghallod, ahogy ketyegi a te ritmusod. 

És engedem, hogy szelíden és csendesen a döntések megszülessenek bennem. Akár kichi, akár nagy.

És hagyom, hogy tetté formálódjanak. Sőt! Meg is lépem, ahogy az izmom mozdul. Lassan-lassan.

Mert érzek-teszek, érzek-fexek, érzek-mondok, érzek-írok, érzek-hallgatok...blablabla...

Ezt találtam: 2013. november 23-án ezt súgta egy részem: "Vagy kiállsz vagy kiszállsz." Persze csokornyi kérdést indított be most is, amiket a lélegzetemmel sorra szélnek eresztettem. Rájuk néztem, megengedtem, megköszöntem. Ki mondja ezt a szeretet vagy a félelem bennem? Ez a központi kérdés, ami mentén átnéztem ma reggel a lelkem. Mit érzek? A fájdalmakat sorra átlélegzem. Addig, amíg teljesen átjár6óvá nem válik bennem újra minden. Lé-leg-zem. "Óóóó-ez-itt-fáj." Kiállni MAGamért. Kiállni az álmaimért, a legtitkosabbakért is. Akkor is, ha semmi jele a fizikai világban? 

Igen, akkor is, hiszen ennek mentén lettem és vagyok egészséges. Akkor is hittem, amikor eltorzultan feküdtem. Mert belül, magamban Isten tenyerén pihentem. Ott is maradtam. Csak olykor elfelejtem.

A világban mindig lesznek, akinek tetszem majd, és lesznek, akinek nem. "Vagy kiállsz vagy kiszállsz." Erről most egy óvodai homokozó képe jelent meg előttem. Igen kiszállok minden játszmából, kiszállok azokból a mintákból, amelyek a fejlődésem útjában állnak. Kedvesen és könnyedén kilépek. "Óóó-de-jó-lenne-ha-így-működne." "Az a dolgod, hogy hogy együttműködj, nem pedig, hogy irányíts. Teljes bizalommal kimondhatod, hogy "Isten szeretete tart életben" (A csodák tanítása. M/50. lecke) 

Hiszem és élem, hogy Isten szeretete tart életben, és a pénzügyek terén is halandó vagyok 1üttműködni Ővele. Mindig azt hittem, hogy az anyagiakban nem tud segíteni nekem. Ott 1edül kell küzdenem. Hát nem! Se küzdelem, se 1edül-Lét. Ettől  persze összeomlott a félelemre épült rendszerem. És közben érzek és teszek. Hálás vagyok. Dönthetek és döntök. Választ6ok és választok. A nyugalomhoz, a Legmagasztosabb Rendhez igazodva DÖNTÖK, és teszek vagy nem teszek. Dönt-és. Dönt és tesz. Döntök és nem teszek. Lehet azt döntenem, hogy NEM-et mondok, amiben feszengek. És így tovább. Szelíden, örömmel és felszabadultan. Ez is egy döntése, hogy mihez vagy kihez igazodva döntök és teszek.

Odaadtam a félelmemet megint. Hátralépek és figyelek. Így döntöttem. Hogy hová vagy kinek adtam oda? Annak a Lát6atlan Erőnek, AMi az életbe küldött-hívott-teremtett. Akinek a tenyerén biztonságban utazom. Isten. És nevezhetem máshogy, lehet a Forrás, a Teremtő vagy az Univerzum. Lényeg a nyugalom. Kegyelmi állapotban vagyok, és nem tud a hitem és a szívem közé beállni senki és semmi, mert így döntöttem. Online kapcsolatba léptem Istennel. Ez a lehetőség mindig élt, és mindenkinek él. Sokáig nem vettem fel a "telefont", ha elbeszélgetésre hívott Ő. Van még, hogy a formaságok zaja elvonja olykor a figyelmem. Sebaj. Elhallgatok és a testem könnyedén mozog.

Ám a közvetlen kapcsolódásomra emlékezve visszatérek a lényeghez, ami BENN Van. És ha mégis próbára tesz a forma, akkor lassítok, figyelek, észreveszem, ahogy a testem üzen, és ha kell MÁS-KÉPp döntök. Mindig rohantam. Sokat lassultam. Átadtam magam az új formámnak és az új ritmusomnak. Majdnem elfelejtettem, hogy milyen örömteli átadottan Létezni és élni, és közben nem egy ágyhoz kötözve feküdni. Mert már egészséges a testem-lelkem-szellemem, és MOST már emléxem. Itt maradtam játszani, mert ÍGY DÖNTÖTTEM. És semmire el nem cserélem ezt a belső elköteleződésem, a belső békét és a felszabadultságot.

Edzés:

Az élet mellett döntöttem. Világosság, öröm és béke lakozik bennem, hiszen Isten oda helyezte mindet. Sőt! Jólléttel, bőséggel és gazdagsággal fűszerezte minden sejtem, minden szervem, és az életem minden területét. Megengedem, hogy fizikai szinten is megéljem. Így döntöttem. Elkérem. Szívem és karjaim kitárom, hogy beáradjon, feltöltsön és túlcsorduljon a fényességes jósorsom.

Örömteli legjobbakat kívánok és teremtek.

Az öröm legyen veletek.

Csajági Ildikó