Amióta nem keresek, azóta minden félelmet kincsekre cserélek
2016. 09. 16. 7:45 Törökszentmiklós
Ezzel a mondattal ébredtem ma hajnalban. Azt vettem észre, hogy már nem keresek megoldásokat, hibákat, magyarázatokat az életre. Megérkeztem. És amióta ebben élem az életem, egyre több megoldást kapok az egyszerű működéshez. Épp elég hibát dob fel az elmém, ahogy szétnézek, amit aztán emésztek, és igyexem, hogy másként, örömtelibben éljem meg. Csak győzzem, elchitítani, misziszPirit - az egóm művész neve. Váratlanul, a semmiből érkeznek a helyzetek és a magyarázatok 1aránt. Amikor örömteli helyreigazítást kérek, csodás változások, lehetőségek születnek.
"Aki kitart egyszer meghozott hitbéli döntése mellett, annak élete istentiszteletté válik és mindennapi cselekedetei pedig mind-mind a hit tettei lesznek." - Barsai Balázs-Telek Péter Pál: Magasságok és mélységek c. könyvéből.
Döntöttem. Az öröm mellett. Már nem izgat, hogy ki mit gondol arról, hogy Kegyelem, mert biztosan tudom, hogy benne élek. Mindenki mással együtt, akkor is, ha olykor keresek, akkor is, amikor éppen félek. A keresés helyén a kívánchiság, és a kérések sora szerepel. Minden nap kérem, hogy Aki Létrehozott, tanítson örömtelien élnem. Mert amire azt mondom, hogy ismerem, az is egy emlékkép, és szinte szenvedélyemmé vált, hogy nyitottan megéljem itt és Most, hogy mi van éppen bennem és velem. Minden nap egy új alkalom, hogy azt a döntésemet, hogy a fizikai világban kívánok élni, megerősítsem. Érvényesítsem a szabad akaratomat, és felszabadultan elfogadjam a helyem.
Döntöttem. Az öröm mellett. Már nem izgat, hogy ki mit gondol arról, hogy Kegyelem, mert biztosan tudom, hogy benne élek. Mindenki mással együtt, akkor is, ha olykor keresek, akkor is, amikor éppen félek. A keresés helyén a kívánchiság, és a kérések sora szerepel. Minden nap kérem, hogy Aki Létrehozott, tanítson örömtelien élnem. Mert amire azt mondom, hogy ismerem, az is egy emlékkép, és szinte szenvedélyemmé vált, hogy nyitottan megéljem itt és Most, hogy mi van éppen bennem és velem. Minden nap egy új alkalom, hogy azt a döntésemet, hogy a fizikai világban kívánok élni, megerősítsem. Érvényesítsem a szabad akaratomat, és felszabadultan elfogadjam a helyem.
Van, hogy megbántódom. Hm, ez is az élet-játék/gyógyulás része, amíg akár egy mákszemnyi félelem is lapul bennem. Szóval engedem, és figyelem, hogy vajon milyen sebem helyett születik kincs éppen. A legnagyobb gyakorlás ilyenkor az számomra, hogy aki látszólag megbántott, neki is megbocsátok. Mivel mindenkiben magam látom, ilyenkor a sor elején állok. Az segít, hogy amikor észreveszem a bántást, akkor kimondom magamban vagy hangosan: "ÁLLJ!/Hagyd abba!/Elég!/Fáj!/Soha többet nem akarom ezt érzeni!" Azonnal kérem a korrigálást. És várom, hogy megszülessen a következő pillanat. Visszatérjen a nyugalmam, halljam, ahogy a szívem csendesen ketyeg, és békésen lélegzek. Hiszen a szeretet nem sebez, nem támad. Szóval valami, amit a másik hozott elő belőlem, abban örömteli helyreigazítást kérek. Félreállok. Történjen. Elfogadom.
Amikor azt mondom: „Megbocsátok, és többé nem hozom fel ezt a témát”, akkor mindkét fél megszabadul a fennálló negatív köteléktől. Sőt még ennél is több történik: ezzel magunkat is felszabadítjuk az „áldozat” szerepköréből. Amíg nem bocsátunk meg azoknak, akik megsebeztek, addig nem tudjuk elengedni őket. Magunkkal cipeljük, mindig ott vannak bennünk, körülöttünk. Amikor ezt érzem, betakarom magam egy képzeletbeli szeretet-köpenybe. Lehet, hogy szemtől-szemben nem tudok épp tenni semmit. Semmi baj. Akkor egy csendes pillanatba elképzelem, ahogy megölelem, és szent a béke. Vagy leírom. Vagy jóóól kilélegzem. Mély sóhajokkal.
segítenek ebben.
Segít, hogy
- Leváljanak ezek a lerágott helyzetek, és helyet adjanak a friss élményeknek.
- Átalakuljanak a feszengős beszélgetések, és természetes hangulatban teljenek az összejövetelek.
- Egymást támogassák a gondolatok, a szavak, a csendek és a tettek.
Gyertek és jelentkezzetek be most. Kattintsatok a "Jelentkezem most" gombra, töltsétek ki az űrlapot, és a "küldés" gomb megnyomásával husss...el is indulhat a közös utazás.
Az átokból így lesz áldás. Amikor pl. megbocsátjuk szüleinknek a válásukat, gyermekeinknek a szeretetlenségüket, egy molesztálást, barátainknak azt, hogy nehéz időkben nem úgy álltak mellettünk, ahogy mi szerettük volna, a tanácsadóinknak a "rossz" tanácsot, a főnökünknek az igazságtalan bánásmódot, blablabla, akkor nem kell többé magunkat olyan események áldozatának tekintenünk, amelyek fölött nincs irányításunk. Nincs rossz tanács, nincs figyelmetlen barát. A 6ártalan Szeretet szemüvegén keresztül mindent máshonnan lát6unk meg, és nekem mindig megkönnyebülést ad. Olykor sok könnyel fűszerezve. Ilyenkor meglátom, hogy mindenki a tőle telhető legtöbbet, legjobbat tette. Ebből a látásmódból kapsz ízelítőt, amikor velünk vagy.
Szeretettel várunk és jókedvvel fogadunk
kezeléseinken.
Nyugalommal a szívemben, a legviharosabb pillanatokban is boldog vagyok, mert tudom, hogy minden lélegzetemmel gyógyulok és gyógyítok. Hálás vagyok, hogy az élet szerelmeseként a Teremtő Eszközeként alkot6ok.
Az öröm kíséri utatokat!
Szeretettel:
Csajági Ildikó
örömtréner
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.