Döntés...

Folyamatosan gyakorlom, hogy nincs jó vagy rossz döntés. Vagy én döntök, vagy más dönt helyettem. Azt is választ6om, hogy hagyok mást dönteni, mert én éppen nem látok tisztán. Azt is lehet. A fő, hogy közben énmagam valóban jól legyek. Szóval megint ott találtam magam, hogy az a fontos számomra: békességben legyek belül minden porcikámban, és ÉREZZEM MEG, hogy mi jó nekem, és mi nem. Így lehetőséget teremtek arra, hogy ezt 1szerűen, 1enesen, nyíltan ki is nyilvánítsam. S ehhez mindig visszajutok oda, hogy:LASSAN-LASSAN. Chitt! No gondolat, mert akkor már valami emlék mentén reagálok. Blablabla. Zseniális, hogy amikor valóban kikerül az egóm kezéből az irányítás minden le1szerűsödik, és közben izgalmas és tevékeny marad az életem. Nem láttam mindig így. Sőt! Az átmeneti időben, amikor zajlott az egóm 6alom "átadása", elég tragikusan láttam a sorsom. Haszontalannak láttam a teljes életemet. Olyannak, akire tovább nincs már szükség.


Amikor 15 éve elköltöztem a családomtól, azzal a gondolattal kellett magamban újra és újra megbékélnem, hogy ettől még jó anya vagyok. Én költöztem el a legszükségesebb holmijaimmal, és közös meg1ezéssel 2 éven belül hivatalosan is elváltunk. Annyira fájt a döntésem, és az önostorozásom néha olyan erővel tört rám, hogy nem bírtam kikelni az ágyból. Csak zokogtam, és azt éreztem, hogy nem kapok levegőt, és konkrétan megszakad a szívem. Szerencsére nem ez történt. A legfőbb támogatóim között ekkor is ott voltak a gyerekeim. A fiam, aki akkor 12 éves volt azt mondta:"Amihez te értesz, ahhoz nem ért apa, amit meg apa tud, azt nem tudod te. Nekünk mind a ketten kelletek." Azt válaszoltam akkor neki, hogy: Apa, apa marad, anya, pedig anya marad, csak más formában telnek majd a napjaink. 

Az utóbbi hetek történései teljesen visszaigazolják, hogy mennyire fontos szempont volt ez, és bármilyen szomorúság, harag, fájdalom vagy félelem is tört rám, mindig ide tereltem vissza magam: Apa, apa marad, anya pedig anya. Mindig mi leszünk a szüleik, és nem engedhetem meg magamnak, hogy bántsam a gyerekeim apját. Ha nem vettem észre, hogy sértően beszélek, akkor a lényom, aki akkor 9éves volt emlékeztetett."Anya, nem szeretem, ha így beszélsz apáról." Mindig megköszöntem neki, és azonnal váltottam, mert éreztem őket és magamat is ostoroztam ilyenkor. Amikor A csodák tanításával találkoztam, olyan erővel töltődött meg ez a szándék, hogy ma már semmi el nem tántorít attól: minden, amit a másikról gondolok, azt magamról is gondolom. Mindent, amit magam körül változtatni szeretnék, azt magamban kezdjem el megváltoztatni. Amikor bennem az öröm növexik, akkor körülöttem is az fog megjelenni. Ha mégsem, akkor a megbocsátás erejével helyreigazítás kérek a gondolataimban.

A 7köznapi életem történéseit figyelem, hogy vajon az adott nap milyen kalanddal/teendővel/kockázattal/ajándékkal szolgál. Emléxem, amikor ezzel a gondolattal ébredten - miközben az autoimmun betegség miatt épp alig bírtam felkelni - ,hogy: "Your job/Joy job." Visszatekintve vicces: nem tudtam angolul, de ÉREZTEM, igen így van. A reggeli jegyzeteimből be tudtam másolni a fordító programba, és visszaigazolást nyert. Ok, szívesen vállalom, hogy az örömöt kövessem. Legyen, de HOGYAN - kérdezte rögtön az egóm. A válasz tisztán ez volt: NEM TUDOM. Nem is olyan régen, egy thai masszázs közben ebben a formában jelentek meg előttem a szavak: I feel the joy - érzem az örömöt - és folytak közben a könnyeim. Ilyenkor mint egy neon reklám felirat jól kivehetően látom a belső szemeim előtt a szöveget, újra és újra. Nézzétek el, hogy nem törexem azóta sem a pontos fordításra, jobban érdekel az, amit érzek belőle.

Megint tudatosítottam magamban:olyan helyzetben élek, hogy minden amit chinálok örömet okoz, és ezzel másoknak is segítek jobban érezni magukat a bőrükben. Így jutott eszembe, hogy felhívom a figyelmeteket egy kezelésemre, aminek ez a neve: ÖRÖMEDZÉS. Ez egy olyan interaktív beszélgetés, amely során a valódi szándék mentén, az öröm útjában álló akadályokat feltérképezzük, és gyakorlati lépéseket teszünk, hogy az álmaitok valóra válhassanak. Kattintsatok az Örömedzés szóra, és olvassátok el a teljes leírást. Aki pedig röviden kíván megismerkedni ezzel a konzultációs formával, ő a Szer-víz címszó alatt a harmadik helyen talál róla információt. Íme a link: http://www.dzsojlajf.hu/p/p.html

Szeretettel várlak és jókedvvel fogadlak:

• Ha úgy érzed, hogy felőrölnek a mókuskerekek apró fogaskerekei.
• Ha hiányolod a nevetést, a meghittséget, a figyelmet az életedből.
• Ha szeretnéd meglátni az örömöt abban, ahol éppen most vagy.

Találkozzunk, és szabadítsuk fel együtt a benned rejlő vidámságot. 

Gyakorlat:
Hálás vagyok a változatos lehetőségekért, amelyekben megtapasztalom milyen felszabadító érzés, ha a szívem nyugalmából döntök és cselexem. Nyitott szívvel és tárt karokkal várom a napi helyzeteket, melyek mentén az örömteli életemet gyakorolom. Döntöttem: hagyom túláradni a bennem keletkezett vidámságot. Jaaa, és elfogadom a 7köznapok jutalmait. Köszönöm.

Fotó: net és saját alkotás

Szeretettel és jókedvvel fogadok mindenkit.
Az öröm legyen veletek!

Csajági Ildikó
örömtréner