Amíg van fizikai testem, addig van agyam, ami egy olyan fantasztikus "szerkezet", hogy csak ámulok és bámulok mindig, ha a működésére gondolok. Képes 0-24 órán át működtetni az egész test "gépezetét", és a beérkező impulzusokat felfogja, rendszerezi, folyamatokat indít be - blablabla - fantasztikus, felfog6atatlan, és mégis természetes, hogy van. Ennek a csodának éltem meg egy izgalmas oldalát az üveghelyeken innen, és a bal agyféltekén túl. Az elmúlt napokban tudatosan kutattam a bennem élő harmónia és egyensúly után. Ehhez papírt, ceruzát, vonalakat, foltokat és egy szakértő "túravezetőt" választottam magam mellé, aki ráadásként a legjobb útitársakkal ajándékozott meg.
Végre rászántam magam, hogy részt vegyek egy jobb agyféltekés rajztanfolyamon. Rászántam az időt, a pénzt, és nyitottam nekivágtam. Többen csodálkoztak, hogy "minekmésztetudszrajzolni", ám itt többről van szó, mint a rajzolás. Számomra egy olyan intenzív módszer, ami a legrejtettebb részeimet is lát6óvá tette, és meggyógyította. Hagytam. Sőt, azt is megengedtem, hogy átíródjanak az emlékeim, és aktualizálódjanak a mostani életemhez. Jó volt érezni a csoport erejét, ahogyan elmélyülten mindenki a magától telhető legtöbbet szívvel-lélekkel megtette. Biztattuk, csodáltuk, emeltük egymást. Nevetve, és igazi mély csendben.
Újra megbizonyosodtam arról, hogy amit a jobb "ültet", azt a bal agyfélteke, képes egy pillanat alatt kigyomlálni, mert éppen értelmetlennek, logikátlannak, vagy félelmetesnek ítéli meg. Szinte folyamatos a párbeszéd "közöttük", ám az alkotás ezen a párbeszéden túli nyugalomból tud, és képes táplálkozni. Jó volt átélnem újra, hogy rendben van, ha hitetlenkedem, de minek tartanám ebben magam, és a 7köznapokban mind a kettő oldalra kiegyenlítetten szükség van.
Minden tanul6ó, minden témában van olyan, akitől kérdezhetek, tanul6ok, és nagyon hálás tudok lenni, ha találkozom egy olyan emberrel, aki megmutat egy folyamatot, és türelemmel, együttérzéssel végigvezet rajta. A támogató figyelem csodákra képes. Ennek az eredménye lett az az alkotás, amit magamról készítettem. Van még rajta mit finomítani. Ahogy Tinától (Mucsi Tina) tanultam: "Egy kép szinte sosincs készen, csak abbahagyod". Tina tanodája egy valódi rehabilitáció a kreatív oldalamnak. Lépésről-lépésre szabadulok fel a buta hitrendszereim alól, és születik újjá az, amit mindig is tudtam. Egyre inkább él bennem az a szlogen, hogy "elfogadommagamúgyahogyvagyok". Köszönöm.
Gyakorlat:
Látom a szemem. Látom a nyugodt embereket, és látom, ahogy a szemükből visszaköszön a mosolyom. Elfogadom a legjobbakat az életemben, és elbírom. Tisztán látom ahogy a Határtalan Öröm körém rajzolja a boldogságom.
...ha kedvet kaptál, és szívesen találkoznál velem személyesen is, akkor kattints a Kezeléseim szóra, és válaszd ki a neked leginkább megfelelő formáját az együttlétünknek.
Szeretettel fogadlak.
Az öröm legyen veletek!
Csajági Ildikó
örömtréner
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.