Miközben nyílik egy ablak, lassan csukódik egy ajtó...Vagy több ajtó?...És több ablak? Emléxem, hogy 2014 decemberében annyira megrémültem a változás hírétől, hogy belázasodtam pikk-pakk. Tudtam, hogy nem nátha, nem vírus, hanem az a gondolat gyengített le, hogy "jaajj-mibűűűűl-fogok-megélni". Számtalan formában fogalmaztam át, és jobbnál-jobb lehetőségek formájában tapasztaltam meg, amikor VALÓBAN kicserélődött bennem a félelem. Például 21 napon át, minden reggel írtam is a megerősítő mondataimat.
Ahogy telt a 2015-ös év, már egyre kevésbé riadtam meg, egyre hamarabb találtam új, felemelő és építő gondolatokat a megélhetésemmel kapcsolatban. Megtanultam nem bántani, hanem képzeletbe ölbe venni önmagam. Ilyenkor megkérdeztem:"Mit szeretnél Édes Kincs?" - és a válaszok több oldalnyit tettek mindig ki. Amikor az ősszel megszületett bennem a döntés, hogy abbahagyom a masszázst, szintén kísérte az ijedtség. Nem tudtam, hogy mikor és hogyan jön el az ideje annak, hogy be is csukom ezt az "ajtaját" az életemnek. Ám, amint hangosan is kinyilvánítottam, elkezdődött az átalakulás, és olyan csodásan zajlik a folyamat, hogy csak ámulok és bámulok.
Amint konkrét lépést is tettem a zárással kapcsolatban, szinte azonnal előbukkant egy új lehetőség: mutassam meg másoknak is, hogyan firkálom össze, és ragasztgatom tele mindennel a naptáraimat. Számomra ez természetes, és ha a barátnőm nem hívja fel a figyelmemet arra, hogy ez nem mindenkinek az, akkor kimaradt volna az az öröm az életemből, amit 12 társammal együtt éltem át december 29-én, 10.00-14.00 között az ELSŐ általam szervezett és levezényelt Naptár-varázsló műhelyen. Hálám örökké "üldözni" fogja a barátnőmet ezért a nógatásért is, ugyanis már több, mint 20 éve teszi ezt velem :) :) Köszöööönöööm, hogy VAN!!! Ő nem Isten ostora, hanem Isten díszes és határozott, szeretetteli "korbácsa" :) :) :)
Ahogy telt a 2015-ös év, már egyre kevésbé riadtam meg, egyre hamarabb találtam új, felemelő és építő gondolatokat a megélhetésemmel kapcsolatban. Megtanultam nem bántani, hanem képzeletbe ölbe venni önmagam. Ilyenkor megkérdeztem:"Mit szeretnél Édes Kincs?" - és a válaszok több oldalnyit tettek mindig ki. Amikor az ősszel megszületett bennem a döntés, hogy abbahagyom a masszázst, szintén kísérte az ijedtség. Nem tudtam, hogy mikor és hogyan jön el az ideje annak, hogy be is csukom ezt az "ajtaját" az életemnek. Ám, amint hangosan is kinyilvánítottam, elkezdődött az átalakulás, és olyan csodásan zajlik a folyamat, hogy csak ámulok és bámulok.
Amint konkrét lépést is tettem a zárással kapcsolatban, szinte azonnal előbukkant egy új lehetőség: mutassam meg másoknak is, hogyan firkálom össze, és ragasztgatom tele mindennel a naptáraimat. Számomra ez természetes, és ha a barátnőm nem hívja fel a figyelmemet arra, hogy ez nem mindenkinek az, akkor kimaradt volna az az öröm az életemből, amit 12 társammal együtt éltem át december 29-én, 10.00-14.00 között az ELSŐ általam szervezett és levezényelt Naptár-varázsló műhelyen. Hálám örökké "üldözni" fogja a barátnőmet ezért a nógatásért is, ugyanis már több, mint 20 éve teszi ezt velem :) :) Köszöööönöööm, hogy VAN!!! Ő nem Isten ostora, hanem Isten díszes és határozott, szeretetteli "korbácsa" :) :) :)
Gyakorlat:
Beismerem magamnak, ha megijedek. Bízom a lelkem hangjában, és a testem jelzéseiben. Segítséget kérek szóban, tettben, gondolatban. Merek változni, változtatni és cselekedni akkor is, ha félek. Élet-elemem a változás, és tudom, hogy születési jogom az öröm, a jókedv és a jómód.
Mindenkinek örömteli év-fordulatot kívánok!
Találkozunk 2016-ban is, és ezt nem fenyegetés KÉPpen mondom :)
Találkozunk 2016-ban is, és ezt nem fenyegetés KÉPpen mondom :)
Csajági Ildikó
örömtréner
