Chináld amit szeretsz, és a pénz követ...

Ez volt az a könyv cím, ami megragadta a figyelmemet anno, és miután el is olvastam még inkább tudtam, hogy át kívánom rendezni az életemet. A tisztogatást az autoimmun betegség fejezte be, és oldotta fel bennem a maradék örömtelen pontokat is. Ugyanis ezek után még tisztábban láttam, amit egy tanfolyamon egyszercsak anno felfedeztem magamban - 2003(!) nyarán - hogy biz'a élni félek leginkább. Ez a "nyomógomb" köszönt vissza ennek az oldalnak indításakor is, de szerencsére a rendszeres csoda gyakorlás, - A csodák tanítása c, könyv által - és a csodás barátaim segítségével hamar átfutott a tisztítás a rendszeremen :)

A gyerekeimnek és a hozzám kérdéssel fordulókat is el kezdtem ennek a mondatnak a mentén terelgetni: "Chináld, amit szeretsz, és hidd el, a pénz követ!" Emléxem, amikor a fiamban megszületett a Tánc. Amikor azt mondta:"Nem tudom mi lenne velem a tánc nélkül. Ez tart engem." Sok beszélgetésünk volt, és az egyik például arról szólt, hogy a "táncbólnemlehetmegélni". Amikor nekem a pályaválasztásom ideje volt, azért mentem számviteli közpéiskolába, mert majd a könyvelésből meg lehet élni, mindig. Gondolom sejtitek, hogy egyetlen napot sem töltöttem könyveléssel. És van, aki nagyon jól él a könyvelésből, mert Ö, azt szereti. Hálás is vagyok nekik érte :)

Éppen ebből tanulva mondtam azt akkor a fiamnak is, hogy: "Mindenki nem tud belőle megélni, de aki jó benne, aki szívvel-lélekkel chinálja; az igen. Mindegy milyen szakmád van, mindegy mit chinálsz, ha jó szakember vagy, megbíz6ó, örömmel teszed a dolgod, akkor nemcsak, hogy megélsz, hanem jól is élsz belőle." 

Ezt vallom ma is, és mivel megadta az Élet azt a lehetőségemet, hogy csak olyat chináljak, amit szeretek - évek alatt a megélhetési félelem helyett - nap, mint nap merem az örömteli dolgokat választani. És érzem, ahogy gyógyulok a pénztől való félelemem terén is. És látom, ahogy változik a viszonyom a pénzhez. Van. Tudok vele bánni. 

Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek fáradt napok, és nincsenek nehézségek, de a döntés, és a felelősség magunkért, azt mindig emlékeztet: az örömöt választom a félelem helyett.

A fiam 24 évesen Táncos, az érettségi után még abban is támogattam, hogy NE menjen egyetemre, főiskolára. Ismerem Őt. Már az érettségire készülve volt csoportja, akiket tanított. Most pedig a barátnőjével együtt teremtik a táncot :)

A mindennapjaik avval telnek, hogy tanítanak, koreográfiákat alkotnak, közös csoporttal foglalkoznak és versenyre készülnek. Folyamatosan fejlesztik a tudásukat. Látom, hogy milyen komolyan és keményen teszik a dolgukat. A stílusukkal nemcsak a mozgásban, de a szórakoztatás világában is jelentős szerepük van. Példák előttem a 7köznapokban. Én is tanulok Tőlük.

Ugyanígy tanulok az egyetemista lányomtól is. Vannak, akik olvaták már, amit 9évesen írt bele az egyik naplómba, amikor a válás után filléres gondjaim voltak. Úgy írom, ahogy Ő írta akkor: "Ha pénzt akarsz, akkor az akkarnod kel. És csak akkor lehet sok sok pénzed, ha úgy dolgozol, hogy közben örülsz neki." Elég velős és lényegre törő egy KILENC ÉVEStől :) Az élet nevű játékban a gyerekeinkkel közös teremtésben vagyunk, mindegy hány évesek. Egyenrangúan lenni velük és kölcsönösen segíteni, elfogadni és támogatni egymást - úgy hogy a szülő-gyerek szerepek a helyükön maradjanak - igazi ajándék. Fontos szülői munka számomra, hogy a megfélemlítések,  helyett a valódi nyugalmon át, szeretettel és egymás tisztelésével kapcsolódjunk. Mindennapos "munka". Megéri.

No, hát 100 szónak is 100 a vége...vagy 1...
Chináld, amit szeretsz és a pénz követ, hiszen a pénz IS Szeretet, és ha a szeretet körül vesz, akkor abba a pénz is bele tartozik. Lehet keresni is, meg futni is utána. Aki fut a pénz után - és még haragot is cipel a szívében - annak futása végtelen és fárasztó vesszőfutássá vál6. Azon túl, hogy kimerítő "meló", a hozzá kapcsolódó FÉLELEM attól, hogy nem éri utól, valaki leelőzi, elhoppolja, becsapja, blablabla - kitakarja az örömöt és a lehetőségeket. Mert a pénz jön és megy. Ez a dóga. Engem az autoimmun utca=betegség fékezett le és tett másik kerékvágásba. Megtanultam. Nálam a döntés, hogy mire figyelek. Az örömöt válsztom.

Szóval...előre...hitből, örömbüüüül...mert a pénz is része a SZERnek, ami etet...:)
Minden napra EGY MONDÓKA...
Íme:

Gyakorlat:
hétfő: Vállalom az örömhöz való jogom.
kedd: Nagyon jól kezelem a pénzt és kiválóan tudok elfogadni.
szerda: Tudom, hogy van KAPCSOLAT, és hagyom, hogy átjárjon, vezessen és védelmezzen.
csütörtök: Megadom a lelkemnek az ima, a zene, a tánc, az ének és a teremtés örömét és szabadságát.
péntek: Hagyom, hogy a Szentlélek beépüljön a csontjaimba, a sejtjeimbe, a szöveteimbe, a szerveimbe,  és az idegrendszeremet is átjárja.
szombat: Tudom, hogy pontosan ott vagyok, ahol lennem kell.
vasárnap: Végtelen békesség és bölcsesség van Bennem.

Jaaaaaa...és persze, szabd magadra a mondatokat+cselekedj !!!
Csodásra, örömtelire :)