Még a párnámon hever a fejem,
még párnámon nyílik a szemem;
és újra becsukom.
A szemem becsukom,
a szívem
nyitva hagyom.
És közben
csendesen
figyelek,
és hallom, ahogy
dúdolom:
Köszönöm az
Otthonom.
Csendesen hallgatom,
ahogy azt gondolom:
"Köszönöm az új nappalom.
Nem tudom mi volt az éjjeli
utamon, de tudom, hogy
a kellő időben azt is
megtudom."
Utazom. Ma reggel itt,
holnap ki tudja hol.
Hallom - hallom.
Hangodat hallgatom,
s ez a dallamOm;
Fülemet, szívemet
a világ hangjai elől
még becsukom.
Legyen csodás
a napom.
Átadom, s
Vállalom.
...és azt el
is fogadom.
...és már kavarom
a kávém...
...és már a
lát6ó világom
forgatagát látom
és hallgatom...
Ezeket is
boldogan vállalom.
És most néktek is
átadom,
ahogy minden reggel
a párnámon hallgatom.
Dúdolom..
dúdolom...
dúdolom...
Serenity
2015. 04.18. 10:47
illusztráció: saját
illusztráció: saját
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.