Nyomot hagyni nyomtalanul...

Amikor tegnap az okos telefonomon megláttam a képeket, amiket a grafikus Barbara elküldött, repestem az örömtől...és aztán, ahogy szokott ez felém lenni, tódulni kezdtek a "buta szavak" belőlem, melyek persze sosem buták, és mindig finomak és puhák - kivéve, amikoooo nem :)

...és a tavaszi nappal, ahogy jöttek, úgy mentek is...nyomtalanul...

Mások számára nyomtalanul, mert akkor még nem formálódtak lát6óvá - de bennem ott maradtak...a lenyomatuk...és nap közben is, miközben tettem a dolgom, újra és újra felsejlettek. 

Ma reggel aztán visszatértek, és keresték a formájukat - és én örömmel adtam és adom át ilyenkor magam ennek az alkotó - átalakító folyamatnak. Ez is az új életem része, hogy az új szokásaim közé fogadjam ezt az alkímiát itt: ebben a kopogtat6ó/duális/fizikai világban.
Legyen ideje, helye és formája az örömteli alkotásoknak: szóval, tettel, gondolattal. Megengedemmmmm, elfogAdOMmmmmm...és  íme, ez a mostani lát6ó változat...

Nyomtalanul

Eltűnni.

Semmitől

és senkitől 

sem félni.

Nyomtalanul

élni, és közben

nyomot hagyva

ZEN-élni;

Semmit

és senkit el nem nyomva

KÉRNI.

Nyomás nélkül
nyomot hagyni,
felszabadultan,

és örömmel telten
tovább élni.

Serenity

2015. 03. 19.

FogAdjátok és vigyétek tova a tavaszi széllel :)

Örömteli, csudás legjobbakat kívánok!